Aranyfácán
Chrysolophus pictus
Az Aranyfácán endemikus faj Kínában. Monotípusos faj, alfajai nincsenek. Természetes elterjedési területe közép Kína hegyvidéki erdeiben van. A hegyekben változatos vertikális elterjedéssel rendelkezik, egészen 2800 m magasságig észlelték a jelenlétét. Eredeti élőhelyét az örökzöld lomblevelű erdők magasabban fekvő részei és a fölötte elterülő lombhullató erdők alsóbb régiója alkotja, ami uralkodó természetes erdőtípusa egész elterjedési területének. Azonban az emberi tevékenység ezt a természetes élőhely típust jelentősen megváltoztatta, csökkentette, mára csak foltokban maradt fenn. Így az Aranyfácánnal gyakrabban lehet találkozni az átalakított, bolygatott erdőkben, illetve a mezőgazdasági területeket szegélyező zónában. Jelenlétét leggyakrabban a hangja árulja el. A teljes populáció nagyság nem ismert, de a fajt meglehetősen gyakorinak tartják a megfelelő élőhelyein. Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Egyedszáma azonban csökken a fakitermelés, a madárkereskedelem és a túlzott vadászat következtében.
Az Aranyfácánt meghonosították Nagy-Britanniában (Anglia, Wales, Skócia egyes területein), ahol hozzávetőleg 1000-2000 egyede él. Több honosítási kísérlet történt világszerte (Kanada, USA több államában, Kolumbia, Új-Zéland, Tahiti), azonban ezek nem jártak sikerrel. Az 1990-es években a Hawaii szigetek (USA) Maui szigetén egy újabb kísérletre került sor, amely lehet, hogy eredményes lesz. Ennek pontos idejéről és körülményeiről nem állnak rendelkezésre információk, mivel nem hivatalos akcióról van szó. A fajt 1996-ban figyelték meg először, azóta az észlelések gyakorisága nőtt. 2010-2011-ben bizonyított a költése is.
Fogságban könnyen szaporítható, a téli hideget jól bírja, egyes egyedei pedig igen szelíddé válnak. Ezek a tulajdonságai és kivételesen szép színei kedvelt díszmadárrá teszik. A kakasok első telüket még barna tollazatban töltik, csak a kelést követő éven színesednek ki a nyári vedlésük során, ami júniusban kezdődik. Ennek ellenére tavasszal, a még barna kakasok is termékenyek. 
Április elején kezdi el a tojásrakást, ami - a tojásokat folyamatosan elszedve - általában június közepéig tart.
Vannak tyúkok, amelyek jó kotlók, a tojásaikat kiköltik és a csibéiket nagy gonddal nevelik. Arra azonban ügyelni kell, hogy egy volierben csak egy tyúk nevelheti fiókáit. Amennyiben két tyúk is költött, a kelést követően azonnal el kell különíteni őket, máskülönben a csibéiket féltő tyúkok csúnyán összeverekednek. Kelés után az új helyre telepítést is elviseli, a fiókáit nem hagyja el. A költési idő 22 nap.
Aranyfácán tojása 
Aranyfácán tyúk csibékkel
Az aranyfácán könnyen kereszteződik a vele közeli rokonságban álló gyémántfácánnal, az így létrejött hibridek pedig mindkét nemben termékenyek lesznek. Egymás között is szaporodhatnak és a szülőfajokkal is visszakeresztezhetők. 
Ennek sajnos az lett az eredménye, hogy a tenyésztett madarak között tiszta vérű aranyfácánt és gyémántfácánt alig lehet találni. Ez a probléma világszerte fennáll, nem csak Magyarországon.
Aranyfácán és Gyémántfácán
gallértolla
Színváltozatok :
Az Aranyfácánt 1740 óta tartják díszmadárként. Ezalatt a hosszú idő alatt a tenyésztés során több színváltozata jött létre. Az 1860-as években elsőként a sötét aranyfácán jelent meg. Újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy ennek a színnek a kialakításában a gyémántfácán is szerepet játszott.
1952-ben megjelent egy mutáció, amely azóta az eredeti vad szín mellett a legnépszerűbb színváltozat lett világszerte. Ez a sárga aranyfácán. Egy sárga kakas kelt Olaszországban, melyből Alessandro Ghigi tenyésztette ki ezt a szép madarat az 1950-es évek közepére.
Az 1970-es évek elején jött létre az USA-ban a fahéj aranyfácán. A kakas nagyon hasonló a vad színűhez, azzal a különbséggel, hogy a háton a fémes zöld, a szárnyon pedig a kék szín eltűnik és helyére fényes szürke kerül. A tyúkok vöröses fahéj színűek sötét sávozással.
További színek : barack, ezüst, lazac, mahagóni, tarka, mandarin
Aranyfácán kakas Aranyfácán tyúk
Chrysolophus pictus Chrysolophus pictus
IUCN, International Union for Conservation of Nature
First successful introduction of the Golden Pheasant (Chrysolophus pictus) to the United States